SARS-COV-2 (SÚLYOS AKUT LÉGZŐSZERVI SZINDRÓMA KORONAVÍRUS 2, COVID-19)

Kovács Kármen (okleveles biológus és kisállat-fizioterapeuta) írása:

A koronavírusok egy rendszertani csoport a Coronaviridae családba tartozó fajok általános elnevezése. A koronavírusok a lipidburkos RNS-vírusok közé tartoznak. Széles körben elterjedtek az emberek, más emlősök és madarak között, légúti, enterális, máj- és neurológiai betegségeket okozva. Házi kedvenceinknek is vannak saját vírusaik, amelyek ránk nézve nem veszélyesek. A macska-koronavírusa (FIP), melynél a fertőzés a gyakran végzetes kimenetelű fertőző hashártyagyulladás okoz. A kutya-koronavírusnak is két változata van, egyik légúti, a másik bélpanaszokat okoz. Ezek is fajspecifikusak!

Most pedig következzenek a veszélyes humán koronavírusok (SARS, MERS, COVID-19). Ezek feltehetően a denevérekben található denevér koronavírusokból fejlődhettek ki DE közvetlenül nem kapjuk el tőlük, mindig kell egy köztes gazda (vektor), valamint az emberi aktivitás, természetbe való beavatkozás, hogy a vírus faji határokat átlépve a köztes gazdáról az emberre jusson át.

De mik is azok a vektorok?

Számos olyan betegség van házi kedvenceink között amelyeket, számunkra abszolút nem veszélyesek, hiszen a kutyák fertőző megbetegedéseik többsége fajspecifikus. Azonban vannak olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre képesek átterjedni, ezt hívjuk zoonózisnak. Több súlyos betegség (szalmonella, gümőkór, leptoszpirózis, lépfene, stb.) tartozik ide. Magyarországon évente több tízezer embert betegítenek meg állatok. Ez esetben az állataink a hordozók (vektorok). A COVID-19 esetében ez nem teljesen így van.

SARS-CoV

A SARS-CoV koronavírus okozta a 2003 áprilisában kitört SARS-járványt (súlyos akut légzőszervi szindróma, angolul severe acute respiratory syndrome). A betegség légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt. Képes a bélrendszer szöveteiben is szaporodni. A SARS-CoV estében a vektor a cibetmacska volt, amivel kontaktba került az ember.

MERS-CoV

2012-ben fedezték fel az embert megbetegítő kórokozót, a közel-keleti légúti koronavírust (Middle East respiratory syndrome coronavirus, MERS-CoV). A légúti és gasztrointesztinális panaszokkal járó betegség. E zoonózisos betegséget okozó kórokozó koronavírus vektora a teve volt.

SARS-CoV-2 (COVID-19)

2019 végén egy új koronavírus jelent meg (hivatalosan: SARS-CoV-2) a kínai Vuhanban, amely egy zoonózisos fertőző vírus: az eredetileg állatokat megfertőző vírus homológ rekombináció útján vált képessé, hogy az emberre is átterjedjen. A vírus „elődje” a denevérből (/tobzoskák?) származik, de egyelőre nem ismert pontosan, hogy mely állat a köztes gazda.

Cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött élelmiszerrel is a szervezetünkbe juthat és a béltraktusban is képes a szaporodásra. Szervezetbe kerülve lejut az alsó légutakba (bélrendszerbe) és (ACE2 angiotenzin-konvertáló enzim segítségével) a sejtbe való belépéshez egy specifikus ACE2 receptorhoz kapcsolódik. (A vírusfertőzésekre általában igaz, hogy rendkívül bonyolult molekuláris válaszreakciók, folyamatok követik.) Sejtbe jutva utasítja a sejtet a vírus RNS gyártására. Amikor a sejtünk nem bírja tovább, szétdurran és kiengedi magából a hatalmas mennyiségű kész vírusokat. Emellett a vírus sejtek „átverik” a védelmünket szolgáló immunsejteket és a vírus sejtek helyett, a saját egészséges sejtjeinket kezdik el támadni. A koronavírus esetében első körben a vírus elcsendesíti az szervezet elsődleges immunválaszát. A betegség súlyosságát az adja, hogy a szervezet mennyire reagálja túl a fertőzést, vagyis a hiperaktivált válaszreakciója. Ez egy sor gyulladásos folyamatot indít el és leirányítja az alsó légutakba, ami rontja az oxigéncserét, influenzaszerű tüneteket indukálnak. Helyi sejtkárosodást és gyulladást okoz.

NA DE VISSZATÉRVE AZ ÁLLATOKRA!

Annak a valószínűsége, hogy házi kedvenceinktől elkapjuk, nagyon kincsi. Kutyák szervezetében az említett ACE 2 receptorok jelen van, de szerkezete kicsit más, mint az embereké. Kötő affinitása nagyon kicsi, ezért kicsi a valószínűsége, hogy elkapja TŐLÜNK a vírust. Sokkal nagyobb affinitás kell ahhoz, hogy megbetegítse, vagy tovább adja, azaz fertőzzön. A kínai tanulmány leírta, hogy kutyákban megtalálták a SARS-CoV-2 vírus RNS-ét de ez nem jelenti azt hogy fertőzőképes vírusról van szó, de széklettel nem ürítik a vírust.

DE kutyusunk is „mint felület” kell kezelnünk. Bundáján, mancsán megtapadhat a vírus, ezért ebben az időszakban kerüljük idegen vagy szomszéd kutyájának simogatását, séta után (ha benti kutyus) mossunk meg a mancsát. Séták és simogatás után mossunk kezet.

Azonban a legújabb tanulmány szerint, kimutatták és bizonyították, hogy macskák képesek fertőző vírus ürítésére és terjeszteni EGYMÁS KÖZÖTT!!

EZ NEM IGAZOLJA A MACSKA-EMBER IRÁNYÚ VÍRUSÁTVITELT, EZT EGY ERRE IRÁNYZOTT KÍSÉRLETBEN MÉG VIZSGÁLNI KELL, JELENLEG NINCS ERRE UTALÓ BIZONYÍTÉK!!

Mit tehetünk macskáink és saját védelmünkben?

A macskákra is felületként kell tekintenünk akár csak a kutyáinkra. Ne engedjük ki még a kijárós cicáinkat sem. Kint egymás között terjeszthetik, haza is vihetik egészséges családba és akár ők maguk is megbetegedhetnek.Ne simogassuk sem a szomszéd sem idegen cicákat. A vírus az állatok szőrén is megtapadhat (bár még nem tudjuk, hogy ott meddig életképes), de a macskák sokszor tisztogatják, nyalogatják magukat és egymást.

Állatainktól nem kell félni, ha az ezeket betartjuk, valamint oda figyelünk az alap higiéniára nagyon kicsi a valószínűsége, hogy tőlük kapjuk el. SOKKAL NAGYOBB AZ ESÉLY, HOGY VÁSÁRLÁS KÖZBEN KAPJUK EL!

EZÉRT KÉREK MINDENKIT, NE OLTSA KI EGYETLEN ÁLLAT ÉLETÉT SEM ÉS NE HAGYJA MAGÁRA, MERT EZ BŰNCSELEKMÉNY!!!