Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Állatasszisztált terápia lehetőségei gyerekekkel

Számos tanulmány bizonyította, hogy problémás gyerekekkel nagyon jól lehet dolgozni az állatok bevonásával. Osztályterembe bevitt állatok serkentik a tanulási folyamatokat, jó hatással vannak az osztályban uralkodó hangulatra. A légkör nyugodtabb, az egyébként viselkedési problémákkal küzdő gyerekek magatartása is mérséklődik az állatokkal való bánás hatására. Az állatok érintése, a simogatás önmagában nyugtató hatású, oldja a stressz által keltett feszültséget. Az állatok kiszámítható és feltétel nélküli szeretete pozitív érzéseket aktivál a gyerekekben, csökkenti a csoportban előforduló agressziót.
A hátrányos családi környezetből kikerülő gyerekek megtanulják a gyöngédséget, törődést, melyet először az állat felé mutatnak, de ez az attitűd később kihat az interperszonális kapcsolataikra is. Az állat hagyja magát szeretni és viszont is szeret. Az emlősállatok (pl. kutya, macska, ló, delfin) még ki is provokálják a gyermek érzelmi megnyilvánulásait akkor is, ha a gyerek nem is figyel oda rájuk. A mindenféle elvárások nélküli spontán szeretet megnyilvánulások sokat jelentenek a gyerekek, különösen az érzelmileg sérült gyerekek számára.
Az állatokkal végzett gyakorlatok alatt fejlődik a gyerek motoros koordinációja is, ami nem csak a nagymozgásokban nyilvánul meg, hanem a szem-kéz koordinációra, és a finommotorikára is.
A magatartáskontrollban is nagy szerepe van mivel a gyerek megtapasztalja, hogy ura saját cselekedeteinek, hogy ő is elő tud idézni dolgokat és szabályozni tudja a saját mozgását. A gyerek a világ tárgyaival és más élőlényekkel kapcsolatba lépve tapasztalja meg saját magát, kap visszajelzést és szerzi meg az életben való aktív tevékenykedéshez szükséges kompetenciakészségeket és önbizalmat. Egy kicsi, mások által el nem ismert gyermeknek micsoda önbizalmat adhat, hogy képes irányítani egy másik élőlényt, aki ráadásul nagy és erős. Egy nagytestű kutya is végrehajtja minden parancsát egy kicsi gyereknek is, és óriásnak érezheti magát egy gyerek egy magabiztos ló hátán.
A hiperaktív gyerekek kontrollfunkcióik hiányosságai miatt problémákkal küszködnek a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása területén is. Interaktív képességeket is tud fejleszteni az állatasszisztált terápia. A gyerekek eleve olyan képességekkel születnek, melyek lehetővé teszik, hogy interakcióba lépjenek környezetükkel, és ezt a viselkedést a társas kulcsingerek aktiválják. A kutya is rendelkezik ilyen kulcsingerekkel, így stimulálja a gyerekek interaktív képességeit. A kutyával való interakciókban a gyerekek megtanulják, hogyan lehet kapcsolatba lépni valakivel, hogyan lehet odafigyelni a másik jelzéseire – mindezt úgy, hogy ha hibáznak, nem rontottak el vele egy kapcsolatot, nem sértődik meg a másik, nem emlegeti fel és nem mondja, hogy „nem leszek a barátod!” Az állat mindig ad lehetőséget a korrekcióra és könnyű kiengesztelni, újra felhívni a figyelmét. Az érzelmek nyitottabb kifejezése, a kutyához való gyöngédebb viszonyulás pozitív hatással van a társaikkal való kapcsolatokra is.
Problémás gyerekeknél komoly gond az érzelmi sérülésen felül az önbecsülés, önértékelés sérülése. A bántalmazott gyerekek számára gyakran az egyetlen szeretetkapcsolatot az állataik nyújtották. A bántalmazott gyerekek körében jóval nagyobb százalékban fordult elő az önálló felelősségvállalás az állatért (sokkal többször látták el ők egyedül az állatok szükségleteit, mint normál családokban élő gyerekek, ahol gyakoribb volt a felelősség valamelyik másik családtaggal való megosztása). Az állatok képesek voltak ezeknek a bántalmazott gyerekeknek is szeretet nyújtani, ami felbecsülhetetlen értékű.
Nagy nehézséget jelenthet a gyerekek terápiájában a megfelelő bizalmi kapcsolat kialakítása a pszichológus és a gyermek között. Ez sokszor alapvető kommunikációs nehézségekben nyilvánul meg. A szorongó gyerekkel beszélgetést lehet kezdeményezni a jelen lévő állatról, aki ekkorra már esetleg nyitott a gyermek felé és kapcsolatba lépett vele. A kapcsolat tehát először az állattal jön létre, mert vele könnyebb lehet a gyerek számára, mivel nem támaszt követelményeket, nem rendelkezik előítéletekkel, barátságos, nem vesz fel szemkontaktust, nem okoz teljesítményszorongást stb. Meglehet, hogy a gyermek először az állattal osztja meg a számára traumatikus élményeket. Ha a bizalomra épülő kontaktus az állattal megvan, a terapeuta már könnyebb helyzetben van. Az állat hídszerepet tölt be a felnőtt és a gyerek között, az állat iránti bizalom és pozitív attitűd áttevődik a pszichológusra.
Jánosi Mónika
(pszichológus - Fejlesztő Palota)
Tartalomhoz tartozó címkék: kutyásterápia pszichológia terápia